Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

nahe_kocky_1.jpgMár az ókor óta léteznek szőrtelen macskákról szóló beszámolók. A szőrtelen macskák létéről tanúskodó első fényképes bizonyíték 1902-ből, Mexikóból került elő. Természetes körülmények között nagyjából 15 évenként születik egy-egy szőrtelen példány. A fajta kitenyésztése1966-ban kezdődött meg Kanadában. 1971 táján azonban meddőségi probléma jelentkezett az addigra már hivatalosan is elfogadott új fajtánál, amelyet 1980 tájára sikerült kiküszöbölni, miután 1975-ben egy minnesotai farmról, majd 1978-ban a kanadai Torontoból újabb szőrtelen példányok kerültek elő.

chita.jpg
 
A Don Sphynxek erős, jó izomzatú, gyűrött bőrű macskák. Életteli, hálás, okos és kedves teremtmények. A szőrtelen macskák közül egyedül a Don Sphynxek rendelkeznek domináns génekkel a szőrtelenséget illetően.
 
Az első szőrtelen macskák először 1987-ben, Oroszországban, Rostov-na-Donuban tűntek fel. Az egész egy Varya cicával kezdődött, akit Helen Konovalova fogadott be az utcáról. A macska “kopaszságot” először egy betegségnek hitték, majd idővel bebizonyosodott, hogy ez egy stabil és örökölhető tulajdonság. Irina Nemvkina, egy macskatenyésztő és tenyészet-tulajdonos (Myth) kezdte el tartani és tenyészteni ezt a fajta macskát.
 
Az első tenyészmacska Chita volt. A következő 10 évben elkezdődött a tenyésztés Rostov-na-Donuban és Szent Pétervárott, ami hatalmas népszerűségnek örvendett Oroszországban és szerte Európában.

  

 
obelix.JPGHárom alaptípusa van a Don Sphinxeknek: szőrtelen, velúr és kefe. Néhány szőrtelen fajtának még a bajsza és a szemöldöke is hiányzik. A bőrük lágy, meleg és néha ragadós. Az egész testet finom redőzött bőr borítja. A velúr típusú macskák testét kényes szőr borítja, aminek a tapintása a velúréhoz hasonló. A kefe típusúaknak rövid, vékony szálú szőrük van. A velúr és kefe típusúak az idő folyamán lesznek szőrtelenek. A kezdeti szőr nem szegi meg a tenyészeti standardot és nem számít tenyészhibának. 
A szőr mennyisége meghatározza a kiscica árát. A Don Sphynxek különböző színűek lehetnek. Mind a három típusú macskát használják a tenyésztésben.

 

 

Whitney.jpgA kopaszmacskák először hatalmas sokkot keltettek extravagáns külsőjükkel, de később rengeteg ember szeretetét elnyerték a szőrtelenségüknek, vidám és szerény viselkedésüknek köszönhetően.

Az etetésük sem okoz nehézségeket. Ezek a fantasztikus cicák tudják hogyan lehet kedveskedni a gazdijaiknak. Néha úgy viselkednek mint a kutyák. Hamar megtanulják a neveiket, és odajönnek hozzánk, ha hívjuk őket. Ezek a cicák ott lesznek, amikor hazatérsz a munkából. Szeretnek a gazdijukkal egy ágyban aludni, lopkodnak az asztalon levő finomságokból és szeretnek napozni a folyóson. A Don Sphynxek a család összes tagjával kedvesek.

A Don Sphynxeket magas testhőmérséklet jellemzi, az érintésük forrónak tűnik, főleg ha a cica éppen a fűtőtest mellől érkezett. Ez a dolog az oka néhány olyan elképzelésnek, hogy a macskáknak gyógyítóhatásuk van. Vannak olyan feltételezések, hogy a Don Sphynx nem okoz allergiát, ez nem feltétlen igaz. Természetesen a macskatulajdonosoknak nincs problémájuk a macskaszőrrel, de vannak olyan allergiák amiket a bőr vagy a nyál okozhat, és ezek függetlenek a szőrtől.

A fajta története: 

  • 1987 Rostov utcáin találtak egy szőrtelen cicát, Varya-t.
  • 1989 Varyalle megszületett, mint a szőrtelen kiscicák egyike.
  • 1994 Don Sphynx tenyésztése Sziami és Oriental keresztezésével, amelyből egy új fajta született: a Peterbalds.
  • 1997 a fajtát regisztrálja a WCF és a TICA szervezete 
  • 2007 Don ideiglenesen elfogadott tenyészfajta a FIFE szervezetében
  • 2008.04.21.-én Chita, a don sphynx tenyésztés alapító anyja eléri 18.-dik életévét.
  • 2008 Don Shynx véglegesen elismert fajta.
  • 2010 vezetőség elfogadta, hogy 2011-től indulhat a fajta az összevetéseken 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.